Útinapló

Cambridge-től – Hazáig

 

44. nap     23,2 km

 

Az előző estét egy szántóföldön töltöttük. Mikor elkezdtük felállítani a sátrat egy mentő ment el mellettünk és pár méterrel arrébb megállt villogva. Mondom itt történt valami, erre elkezd visszafelé jönni és megáll mellettünk, figyel minket, majd tovább ment. Megnézte nem történt-e valami velünk.

Délelőtt elindultunk Cambridge irányába. A városba beérkezve mondom Fanninak, együnk egy fagyit. Odamegyünk a fagyishoz és a nagy angol tudásommal, elkezdek Neki makogni. Mutatom a papírt, hogy Fanni lisztérzékeny és melyik fagyiból ehet, erre a fagyiárus megszólal magyarul… na, kész voltam.

Fanni kapott 4 gombóc fagyit ajándékba. Nagyon sokat beszélgettünk, megismerkedtünk a feleségével és elmondták, hogy most fognak kiköltözni. Cambridge egy nagyon kellemes kisváros ahova szívesen költöznék. Tovább indulva egy egyetemhez értünk ahol a fagyis ismét magyar volt, mint kiderült a fagyisok főnöke csak magyarokat alkalmaz. Lefényképeztük az egyetemet és a Corpus órát.

Így ma nem tudtunk sokat haladni, mert elbeszélgettük az időt. Az estét ismét egy szántóföldön töltöttük.

 

45.nap     45.8 km

 

12 órát aludtunk, nem volt kedvem beállítani az ébresztőt. Összekészülődve, délben sikerült elindulni Harwich felé. Innen indul a komp Hollandiába.

Rengeteg emelkedő, szembeszél, semmi érdemleges dolog nem történt.

Az estét megint csak egy szántóföldön töltjük.

 

46. nap     17.2 km

47. nap     24.7 km

 

Semmi érdekesség nem történt, szép tájak borongós idő.

 

48. nap     22.1 km

 

Ma borzasztó napunk volt. Kisebb megszakításokkal egész nap esett. Szegény Fanni 2700 km után defektet kapott és tolnunk kellett a bringát, mert nem volt kedvem megcsinálni a szakadó esőben. Míg toltuk, elhaladtunk egy ház előtt, ahonnan kikiabáltak, hogy jöjjünk be, ne sétáljunk az esőben. Megkínáltak teával, kólával, eperrel, kekszel, a galambot pedig tejes kenyérrel. Szegény már nagyon szomjas volt, így benyalta a tejet, de utána nézett ki a fejéből, hogy mi is volt ez :) . Közben elállt az eső, így megcsináltam a defektet. Ma használtam először az Evobike-os kézipumpát, amivel sikerült 4.5 bar levegőt beletenni.

Tovább menve, gondoltam megkérdezem egy kempingben, hogy szeretnénk megfürdeni, megengedik-e? odaérve, megmutattam a papírunkat (ezen van, hogy kik vagyunk, mit csinálunk stb…) és két vaníliarúdért ingyen kaptunk helyet.

 

49. nap     30 km + hajó

 

A mai napon otthonról interneten meg lett vásárolva a komp jegy, másnap reggel 9 órai indulással. Nekünk már csak ki kellett nyomtatnunk, amit egy utazási irodában meg is tettek.

Amikor odaértünk a kikötőbe, kerestem valakit, akitől meg lehet kérdezni, hogy a váróban tölthetjük-e az éjszakát. Kb. 15 perc-be telt, mire engedélyt kaptunk rá. Azt tudni kell róla, hogy ezt a várótermet éjszakára bezárják és csak reggel nyitja ki a takarító. Beköltöztünk, majd egy órával később jött két biztonsági ember és elkérték a jegyünket. Nem igazán értettem, most mi van… elmentek, elvitték a jegyet is, majd 10 perc elteltével visszajöttek és mutogatták, hogy pakoljunk össze, menjünk velük, mert a hajón fogunk aludni. Mondtam, hogy nincs kabin jegyünk, erre mondták, hogy nem baj, kaptunk egyet ajándékba J.  A nagy kapkodásban Fanni telefonját a váróban felejtettük, de ez a becsekkolás után, útban a hajó felé jutott eszünkbe. Innen már nem mehettünk vissza, így fél óra magyarázkodást követően sikerült visszaszereznünk a telefont.

Beszálltunk a hajóba és elkezdtük a felfedezését.

Eljutottam a hajóhídig, amit körbe lehet járni. Már felléptem a fém járdára, mire megjelent a kapitány és a lábamra mutogatva, lekísért minket a recepcióra. Úgy tartotta, hogy nekem ott így nem biztonságos. Ha tudta volna, hogy miket csináltam már ezzel a lábbal, lehet, hogy nem kellett volna lemennünk. Az alvás izgalmas volt a hajón, egyikünk sem lett tengeri beteg :)

Az ajándék kabinjegy miatt, már az éjszakai hajóval sikerült átkelnünk Hollandiába.

 

50. nap     35.4 km

 

A hajóról leszállva elindultunk Rotterdamba a szállásadónkhoz, akinek az lett írva, hogy este 8 körül érkezünk. Helyette kilenc órával előbb értünk oda :) . A lakásba olyan meredek lépcső vezetett fel, hogy alig lehetett felvinni a bicikliket.

A továbbiakban semmi említésre méltó dolog nem történt, pihentünk.

 

51. nap     46.4 km

 

Ezt a napot nem akartam kempingben tölteni, de összefutottunk egy házaspárral,

akiktől megkérdeztem hol van wc. Azt mondták a kempingben, így kénytelenek voltunk elindulni oda.  Menet közben kiderült, egy folyón kell komppal átkelni. Megkérdeztem mennyibe kerül, de mivel kevés volt a pénzünk nem akartam költeni rá. Erre a kompos közölte, hogy átvisz ingyen. Megmutattuk a kompon a leírásunkat, itt is padlót fogott mindenki. A házaspár azt mondta, hogy menjünk velük a kempingbe, beszélnek a tulajdonossal. Erre kedvezményesen kaptunk helyet 12 euró helyett 5 euróért.

 

52. nap     67.9 km

 

Ma kaptunk pénzt és el kellett menni felvenni. Gondoltam van itt is a településen ilyen lehetőség, de tévedtem. Kaptam két címet, ami 12 km-el messzebb volt egy városban. Eltekertem oda, de kiderült, hogy ott már nincs erre lehetőség. A legközelebbi lehetőség szintén 12 km-el arrébb van, egy nagyvárosban. Fanni addig a kempingben maradt a házaspárral.

Mondtam Neki, hogy 16.30 körül itt vagyok. 14.30-kor indultam el, de ez a sok vacakolás miatt, csak 17 órakor sikerül a pénzhez jutni. Visszafelé rekordot döntöttem, mert 30 km-t 1 óra 10 perc alatt tudtam teljesíteni, 27-28 km/h sebességgel. Az össztáv 67 km volt, amit négy óra alatt teljesítettem (ebben benne van a kérdezősködés, sorban állás, gyaloglás stb…) és 18.30-ra értem vissza. Szegény Fanni már tűkön ült, hogy hol vagyok. Hát kemény volt a mai nap, de ezt csinálja valaki utánam :)

 

53. nap     0 km

 

A mai napot pihenéssel töltöttük.

 

54. nap     50.4 km

 

Dél körül elindultunk, szokásához híven, szembe szélben. Nap közben, nem igazán álltunk meg sehol, csak este egy kempingnél. Hollandiában muszáj kempingben megszállni, mert tilos a vadkempingezés. Itt is megpróbálkoztunk a papírunkkal, amit elolvastak és megdöbbenésünkre beengedtek ingyen.

A kempingben megismerkedtünk egy Holland családdal, akik meghívtak vacsorázni.

 

55. nap     28.6 km

 

Ismét délben indultunk. Ma húztuk az időt, hátha lesz tolmács Arnheim-be, ezért a város előtt 12 km-el megálltunk egy kempingben. Itt megint eljátszottuk a papírtémát és bejött :)

 

56. nap     23.2 km

 

Ma az utánfutó is sajnos defektet kapott. Mivel nem lehetett megcsinálni, így venni kellett egy új külső és belső gumit, ami nagyon drága volt. Visszafelé menet, piszkosul el kezdett rángatni a biciklim, mintha nyolcas lenne benne.  Erre kiderül, hogy az összes küllő úgy kilazult, hogy majd ki esett.

Egy bolt előtt ideiglenesen meghúztam. Ma este nem jött be a papíros próbálkozás, fizetni kellett a kempingben. Itt megcsináltam a centírozást, most jó, remélem, hazáig kibírja.

 

57. nap     49.6 km

 

Megint csak délben indultunk el. Sajnos nem lett tolmács, még csak válaszra sem méltattak, így elég vacakul sikerült a látogatás. 15 óra körül elindultunk Arnheimből és két órával később átléptünk Németországba.

Meg jártuk Hollandiát is :) . Este a német kempingnél is elővettük a papírunkat és ide is beengedtek ingyen :)

 

58. nap     77.7 km

 

Ez a nap volt a leghosszabb tekerésünk. Semmi szél, tök jól haladtunk. Nap közben nem történt semmi érdemleges. Az éjszakát egy folyóparton töltöttük.

 

59. nap     57.1 km

 

Délelőtt elindultunk, semmi érdekes nem történt.

Este bementünk egy kempingbe és megkérdeztük van-e szabad hely. Elkezd megarázni az ember, hogy bejelentkeztünk-e telefonon, vagy be vagyunk-e írva a könyvbe. Mondom, hogy nem… erre kijelenti, hogy tele a kemping. Nagyon pipa lettem, hogy nem képesek helyet adni, mikor volt egy rakás lehetőség. Kifelé menet véletlenül nem a kapu irányába mentünk, hanem másfelé, ott azonban megláttam egy helyet két autó között, ahová le is táboroztunk.

 

60. nap     43.6 km

 

Sikerült szokásunkhoz híven délben elindulnunk. Kicsit melegebb lett az idő. Fanni sokkal fáradtabb volt, mint szokott, így késő délután megálltunk egy kempingnél, ahol ismét papírpróba volt. Most először nem értették mit szeretnénk. A kemping vezetője elment valahova, majd 15 perccel később visszajött egy magyar fickóval, akinek elmagyaráztuk, mi is ez a papír. Ezek után megint lett ingyen szállásunk. Itt is volt több magyar, akiket megkérdeztem, van-e ötletük, honnan lehetne kamionost találni, aki esetleg hazavinne minket. Mivel már elfáradtunk és szerettünk volna már hazaéri. Azt ajánlották, hogy a kemping mellett van egy kamionparkoló, próbálkozzunk ott. Rendben, reggel ott kezdünk.

Fanni megfürdött a patakban és a galambot is megfürdette, mert itt már 35 fok volt.

 

61. nap     1.4 km

 

Szokásos időben elindultunk. A parkolóban volt egy piac, ahol körbenéztünk. Fanni kapott egy cápát. Itt is összefutottunk magyarokkal és eladtunk Nekik négy vaníliarúdat. Ezek után elkezdtük megnézni a kamionokat, hátha van köztük magyar. Fanni rögtön az elején kiszúrt egyet. Fél órával később megjelent a sofőr, akitől megkérdeztük, hogy el tudna-e vinni. Nagyon örült nekünk, végre tud magyarul beszélni. Azt mondta, hogy szívesen elvisz minket, ha összejön, egész Szombathelyig. Indulni viszont csak másnap tudtunk, mert kamionstop volt, így az éjszakát a kamionban töltöttük.

 

62. nap     610 km kamionnal :)

 

6.30-kor elindultunk 9-kor felpakolták a szállítmányt. 11 órakor indultunk tovább.

Az út során semmi különös nem történt. Ezt az éjszakát is az autóban töltöttük, de alig tudtunk aludni, mert volt vagy 30 fok bent. Hajnal 2-kor arra ébredtünk, hogy hatalmas vihar van, ami úgy dobálta a fülkét, mint egy hajó.

 

63. nap     556 km kamionnal + 30 km biciklin

 

Ausztriában lepakoltuk az árut, de sajnos Szombathelyig nem tudott elvinni, így 30 km-rel előtte elköszöntünk. Egy nagyon kedves, jó fej srácot ismertünk meg személyében, akinek ez úton is köszönjük a segítségét!!! :)

Betekertünk Szombathelyre és letáboroztunk egy focipályán.

 

64. nap     19.8 km + vonat

 

Délelőtt meglátogattuk apámat, aki ott él, majd elindultunk a vasútállomás felé. Menet közben, megkérdeztem egy rendőrt, merre van az állomás. Ő útba igazított, de hozzá tette, hogy messze van. Mondtam Neki, hogy 4000 km után, ez már semmi :) erre Ő teljesen megdöbbent. 11 órakor a vasútállomáson találkoztunk párommal és Kittivel,

akik eljöttek értünk. 12 órakor indult hazafelé a vonatunk és két hónap után 17 órára haza értünk.

 

 

 

La Havre-től – Foxton-ig

 

36. nap     47.6 km + vonat

 

Az éjszakát egy Francia folyó partján töltöttük. Reggel, sikerült korán elindulni viszonylag sík terepen, egy olyan város felé, ahonnan indul vonat La Havre-ba.  Azért kellett megint rövidíteni, mert nem értünk volna időben Londonba. Fanni korábban látott emeletes vonatokat, s mindig azt mondta, hogy szeretne ilyenen utazni. Teljesült a vágya, mert ilyennel mentünk La Havre-ba. Nem volt valami nagy szám. Nehezen jutottunk fel a vonatra, igaz, segítettek felpakolni, de letették az út közepére, ami miatt se le, se fel, se ki, se be senki.  Elég sokáig tartott, míg sikerült úgy elhelyezni, hogy tudjanak közlekedni. Két vonattal mentünk, mert át kellett szállni.

Megkérdeztem a kalauzt, – ez a vonat megy a kikötő felé? – bólogat, mire megkérdezem, hogy – a bicikliket hová lehet tenni? – mutogatta, hogy ide kell akasztani, de inkább menjünk a következő vonattal. Valószínű, hogy nem akart segíteni felpakolni. Megérkeztünk La Havre-ba, ahol megkerestük a kikötőt. Próbáltunk szálláshelyet találni, ezért megkérdeztem egy kajakos csapatot, hogy alhatunk-e a területükön. Közülük az egyik elvitt a kikötői rendőrségre engedélyt kérni, mert ez a terület a kikötőhöz tartozik. Erre a rendőr a hajó indulási helyére küldött minket, ott engedélyezi a kempingezést. Így lett egy 5* szálláshelyünk vízzel, árammal, wc-vel. Kell ennél több? :)

 

37. nap     25 km + hajó

 

Reggel 8-kor ébredtünk, mert beindult a forgalom. A hajó 17-kor indult, addig napközben vettünk fel pénzt, és elintéztük a jegyet.

Eddigi utunk során egyszer sem volt probléma a pénzfelvétellel, mindenhol elfogadták a személyi igazolványokat, hát itt nem. Bementem az egyik postára, ahol útlevelet kértek a pénzfelvételhez. Hiába mondtam, hogy máshol nem kell, nem adta ki a pénzt. Kellett keresnem egy másik postát. Itt, láss csodát nem kellett útlevél, elég volt a személyi.

A jegyvásárlás is kész mizéria volt. Akár csak itthon, nem tudja az egyik kéz, mit csinál a másik. A chekkoló kapunál mondták, hol vegyünk jegyet. Oda mentünk, mondom mit szeretnénk (interneten már meg lett nézve hogy mindenestől 53 euróba kerül a jegy), a pénztáros irkált a gépbe, majd közli, hogy 70 egynéhány euró. Mire felocsúdtam, valami miatt nem adott jegyet, ehelyett átküldött a másik pénztárba, ami legalább 500 m-re volt. Rendben, ha nem, hát nem, akkor átmegyünk. A másik pénztárosnak is mondom, mit szeretnénk, Ő is irkált a gépbe, majd mondta, hogy 51 euró. Veszem elő a pénzt, mire elkezd integetni, hogy nem-nem csak kártya… hát kártyánk, az nem volt. Akkor menjünk át a másik pénztárhoz … , de hát onnan küldtek ide, mondom. ÁÁÁ a kolléganő hülye válasszal elkezdett telefonálni, majd közölte, hogy most már rendben lesz, menjünk vissza. Most már tényleg megkaptuk végre a jegyeket.

Bechekkoltunk, de még nem lehetett felmenni a hajóra, ezért leültünk egy padra. Jöttek oda emberek, akik érdeklődtek kik vagyunk, honnan jöttünk, hová megyünk. Sikerült eladnunk vanília rudakat, de egy nőtől kaptunk ajándékba 5 fontot és Fanni kapott egy csomag cukrot. Akkor ott a padon kerestünk 5 fontot és 6 eurót :)

Amikor sikerült feljutnunk a hajóra,

összefutottunk azzal a nővel, akitől az 5 fontot kaptuk. Annyira tetszettünk Neki, hogy megint a kezünkbe nyomott 5 fontot és Fanninak újabb zacskó cukrot :)

A hajó 21.30-ra ért Angliába, de csak 22 óra körül sikerült kiszállnunk és Angol földre lépni. Éjfél körül tudtuk felverni a sátrat és lefeküdni. Nagyon hosszú nap volt, de a hajó kárpótolt érte. Természetesen itt sem maradhatott el, a magyar találkozó :) három magyar kamionossal tudtunk beszélgetni, míg szeltük a habokat.

 

38. nap     49.5 km

 

Reggel 8 körül ébredtünk, 9 körül már indultunk is. Gondoltam, ma beérünk Londonba, nagyot tévedtem. Jól indult az út eleje, majd olyan hegyes-dombos lett, hogy nem sikerült 50 km-nél többet megtenni, mert nagyon elfáradtunk.

A táborhelyünk előtti benzinkútnál, Fanni észrevett ludakat, amik vadludak voltak, de volt köztük egy fehér lúd is. Rögtön egy rajzfilm jutott eszembe, mégpedig a Nils Holgersson, ezért elneveztem őket Kákalaki Akka csapatának :) . Lehet, hogy Nils is ott volt a fehér Márton lúdon :) .

Az éjszakát egy focipályán töltöttük.

 

39. nap     80 km

 

Összepakolás után, reggelizés közben Fanni látott két őzikét, akik átrohantak a teljes focipályán, majd eltűntek. Én csak két barna foltot láttam :) . A mai nap első pár km-e dombos volt, de egyre síkabb lett a talaj, így sikerült elég szép távot megtenni és beérni Londonba.

Itt már vártak a szállásunkon, amit egy couchsurfing-es hölgy barátnőjénél kaptunk.

 

40. nap     0 km

 

A mai napot pihenéssel töltöttük.

 

41. nap     36.9 km

 

Ezt a távolságot a városban tettük meg, városnézés közben. Megnéztük London nevezetességeit, mint pl. Buckingham-palota,

London Eye, Piccadilly Circus, Szent Pál székesegyház, Tower-híd, Hadtörténeti múzeum, Westminster-palota,

Hyde Park, Kensington Gardens.

Biztos többen is vagytok, akik ismeritek Bozsó István, Czimbalmos Zsolt, Makra Csaba triót, akik megszállott Olimpia járók, illetve tekerők ( http://2012london.blog.hu/ ). Természetesen Londonban is ott voltak és volt szerencsénk pár órát együtt tölteni velük.

Csabának ez úton is szeretnénk megköszönni a segítségét!

Miközben mászkáltunk Londonban, bementünk egy postára megkérdezni, hol lehet pénzt felvenni és a legnagyobb megdöbbenésemre a postás magyarul szólalt meg :) . Nagyon sokat beszélgettünk vele, sőt másnap is visszamentünk hozzá. Ő Laci, akivel jó barátságot kötöttünk.

 

42. nap     25.2 km

 

Irány a fogászat, mert már Párizs óta nagyon fáj a fogam. Mára kaptam időpontot.

Ez is egy érdekes történet… Amikor párommal közöltem, hogy fáj a fogam, otthon az interneten elkezdett Párizsi fogászatokat keresni. Talált is többet, de persze mindegyiknél fizetni kellett volna, ami nagy érvágás a szűkös pénztárcánkon. Addig keresgélt valami megoldás után, amíg rátalált a VitalEurope Fogászati Központra. Róluk annyit érdemes tudni, hogy Budapesten kívül Londonban, Párizsban és Rómában is van rendelőjük, ráadásul mindenhol magyar orvosokkal, személyzettel. Rögtön felvette velük a kapcsolatot, elmondta kik vagyunk, mit csinálunk és mi a probléma, annak anyagi oldalát is. Nagyon készségesek voltak, azonnal megoldást próbáltak találni. Megbeszélték a párizsi orvossal az esetet, aki fogadott is volna, de sajnos akkor már el kellett indulnunk. Azt mondták semmi probléma, felhívják a londoni fogászatot. Le is foglaltak egy időpontot. Anyagilag, abban tudtak segíteni, hogy a vizsgálat díját a lehető legalacsonyabbra vitték, illetve, hogyha komolyabb kezelésre lett volna szükség, itthonról lehetett volna kifizetni.

 

A kezelés után, ami szerencsére nem volt vészes (röntgen és antibiotikum) kérdeztem, hogy akkor mennyivel tartozom, azt mondta az orvos, hogy semmivel. Teljesen ingyen vizsgát meg és készítette a röntgent, ami egyébként nem kevés pénz lett volna. Nagyon hálásak vagyunk, mind az orvosnak, mind a VitalEurope-nak segítségükért!

 

43. nap     136 km + vonat

 

A napot városnézéssel töltöttük, majd este elindultunk Londonból. Azért döntöttem a vonat mellett, mert nem tudtam, merre kell kimenni a városból. A King’s Cross pályaudvaron

felszálltunk a vonatra és elmentünk Foxtonig, ahol egy szántóföldön töltöttük az éjszakát.

 

Folyt. köv.

 

 

 

Duna-forrás – Párizs

 

22. nap     30 km

 

Reggel felébredve, elég hűvös idő fogadott. Összepakoltunk és épp elindultunk volna, mikor elkezdett szakadni az eső. A kempingből csak a buszmegállóig sikerült eljutni. Ott egy órát ültünk. Dél körül sikerült elindulni Furtwagen irányába. Mai nap terve a Duna-forrása lett volna. Furtwagentől, – most már tudom-, 7 km lett volna a forrás, de nem volt megfelelően kitáblázva, ezért elindultunk Schönvald felé. Olyan összevisszaság volt a táblákon, hogy eltévedtünk. Aki nem ismeri a turista utakat, az általában így jár :) . Emellett rengeteg emelkedővel volt tele, 800-1100 m között változott. Összefutottunk végre egy bringással, aki nagyjából elmagyarázta, merre kell menni. Erre eltévedtünk és visszakeveredtünk a fő útra. Olyan pipa lettem, hogy majdnem kidöntöttem egy fát mérgemben :) . Mondtam Faninak, menjünk vissza oda, ahonnan elindultunk, vagy menjünk másfelé. Azt mondta, menjünk Triberg felé. Nekem rossz érzésem volt ezzel a településsel, várossal, ami be is jött. 18%-os lejtő, 15%-os emelkedő, mivel Triberg egy völgyben fekszik. Felfelé toltam a bringát 3 km-en keresztül, Fanni természetesen végig tekerte :) . Üres bringával én is megcsinálom azt, amit Fanni, de az én biciklim 50 kg volt (utánfutóstól). A vége előtt 1 km-el megállt egy autós, hogy segítsen. Személyautó volt, fogalmam sincs, hogy hogyan gondolták, mert nem sikerült megértenünk egymást. Nagy nehezen felértünk a tetőre, ahol volt egy kajálda parkolóval, ekkor már este 7 óra volt. Természetesen már megint esett az eső. A parkolóba beállva összefutottunk magyarokkal, akikkel elég sokat beszéltünk. Kaptunk Tőlük 10 eurót, két almát és két Jó reggelt-et :) . A kajáldában kiderült van pizza, vettem is egyet. Fanni sült krumplit evett virslivel és Fantával. Megvacsorázva és jóllakva, megkérdeztem a tulajt, nem bánná-e, hogyha a fa alatt vernénk sátrat. Erre Ő azt mondta, ne ott, hanem a sátorponyva alatt, ad áramot és wc kulcsot. Köpni nyelni nem tudtam, egyébként a tulaj olasz.

Sikerült lefeküdni 22.30 körül, megint csak szakadt az eső, ami 02.30 körül állt el. Helyette olyan orkán erejű szél támadt, hogy majd be ….. , hogy elviszi a fejünk fölül a ponyvát. Ezért beköltöztünk a wc-be, ami nagyon tiszta volt :) . Nem találtuk meg a forrást, felesleges 30 km-t mentünk.

 

23. nap     30 km

Reggel 8.30-kor keltünk, kényelmesen elkészültünk, mire jött a tulaj és érdeklődött milyen volt az éjszakánk. Megkérdezte Fannit, inna-e tejet, Ő persze kért. 

 

Ekkor elment, majd visszatért egy bögre forró tejjel, három zsömlével, joghurttal és nutellával. Meghívott reggelizni :) 10.15-kor elindultunk a párom otthoni segítségével a forrás felé, melyet végre sikerült bevenni :) Oda felé menet, olyan szembe szél volt, hogy szegény gyereket kétszer borította fel tolás közben. 18%-os emelkedő és lejtő volt. Felfelé menet, amikor is toltam a bringát, megáll lefelé jövet egy autós és elkezdi magyarázni, hogy nagyon meredek felfelé 2 km-en keresztül. Mondom Neki, semmi probléma, de erre tovább magyaráz és mutogat a lábamra, hogy nagyon meredek az út. Lehet, hogy azt hitte, erre vissza fogunk fordulni, de nem azért tettünk meg már 1200 km-t, hogy ennyi akadálytól meghátráljunk. Fenn a tetőn megint összefutottunk magyarokkal. Sikerült eladnunk 10 euróért vanília rudat. Az estét, megint annál a pizzériánál töltjük, ahol tegnap, de ma sikerült eljutni a forráshoz :) .

Ja igen, 4 óra alatt sikerült 10 km mennünk, ilyen szembe szél volt.

 

24. nap     48.5 km

 

Reggel a tulaj megint meghívott reggelire, de ma egy nagy bögre forró kakaóval kínálta meg Fannit. Délelőtt elindultunk Stasbourg irányába az első 10-15 km folyamatos emelkedő. Nem volt nehéz, viszont folyamatosan esett az eső kisebb-nagyobb megszakításokkal. Egy benzinkútnál megálltunk pihenni, egy autóstól megkérdeztem sokáig kell még felfelé haladni? azt mondta, hogy csak 4-5 km, de utána 15-20 km lefelé. Semmi bajom a lejtővel, de az elmúlt két napban a hőmérséklet nem volt több 12 foknál, így a lejtőn igen csak fáztunk. Lefelé jövet a közepe táján, szó szerint vacogott a fogam, annyira fáztam. Megálltunk egy vendéglőnél teázni, ettől kicsit jobb lett. Offenburg előtt 30 km-el megálltunk egy kempingnél éjszakázni. Ez volt az eddigi legdrágább kemping, ami 18 euróba került. Az eddigiek csak 10-12 eurók voltak.

 

25. nap     65.6 km

 

11 órakor sikerült elindulni. Mondom Fanninak, ma nagyon kell menni, mert legalább 60 km vár ránk. Végre nem volt szembeszél, kellemesen sütött a nap és nyugodtan tudtunk haladni. 13.45-re beértünk offenburg-ba, ahol pihentünk és 14.30 körül elindultunk Strasbourg irányába. 17 óra körül az Európa-hídon átléptük a Francia határt. Megnéztük az Európa Parlamentet, ahol a magyar zászló alatt fényképezkedtünk.

Este 7-re mentünk a szállásadónkhoz, akit a Couchsurfing-en találtunk.

 

26. nap     32.7 km

 

A mai napot lézengéssel töltöttük, sajnos Párizsba nincs szállásunk. Volt egy szép park, ami olyan, mint a Margit sziget csak 3* nagyobb. Van rajta egy mini állatkert, ami viszont érdekes, rengeteg gólya van szabadon, akik az emberek között járnak, izgalmas ilyen közelről látni őket.

Fanni rengeteget játszott a játszótereken, szerencsétlent már sokadjára nézik fiúnak a rövid haja miatt, ezért kapott egy markolót és egy traktort, hogy azzal játsszon a homokozóban. De azért jól elvolt vele :) .

Az éjszakát egy kempingben töltjük, holnap megvesszük a jegyeket a Párizsba tartó vonatra. Sajnos ha tekernénk nem érnénk Juli 25-re Angliába.

 

27. nap     27.8 km

 

Ma megvettük a jegyeket a TGV-re :) , ami Párizsba fog vinni minket.

123 €-ba került, majd készítek fényképet és videót. Plusz egy napot maradtunk a kempingbe, holnap 500 km fogunk menni.

 

28. nap     kb. 500 km

 

11 után elindultunk a vasútállomásra ugyanis 14:46-kor indul a vonat és 17:05-kor érkezik Párizsba.

A vonaton megkérdeztem a kalauzt, hogy milyen gyorsan megy a vonat azt mondta, hogy 320 km/h-val. Az elején lehet, de hogy átlépte a 400 km/h-át az tuti. Sajnos csak később jutott eszembe bekapcsolni a GPS-t, amin tudtam követni, hogy mennyivel halad a vonat. A kellemetlen része az a hirtelen magasság csökkenés és emelkedés volt 300m-ről 60m-re és vissza.

Megérkeztünk Párizsba, hát a közlekedés, az nagyon durva. Még Budapestre mondják, hogy kemény :). Ma a Diadalívet sikerült megnézni.

A többi a képeken és a videón.

 

29-34 nap     38.8 km

 

Párizsba töltött napjaink alatt pihentünk, megnéztük a várost

 

 

 

 

 

 

 

és sikerült egy kicsit látni a Tour de France befutójából is. Fanni a bicikli nyergén állva készített fényképet és videót.   A kempingben ismét összefutottunk magyarokkal. A közlekedés borzalmas és veszélyes, de mindenhol van bringasáv és út. Fanni a kempingben talált egy fészkéből kiesett kisgalambot, amit magunkhoz vettünk.

 

35. nap     48.6 km

 

Valamikor dél körül indultunk a kempingből, ahol egy magyar házaspárral találkoztunk, akik lakókocsival járják Európát.

Franciaországtól többet vártam, sajnos csalódtam benne :(

 

Folyt. köv.

 

 

 

A beszámoló folytatása

 

 

15-16 nap     100 km

 

Elég későn indultunk el, 11-12 között, mert esett az eső és nem volt kedvem esőben tekerni. Ennek örömére mondtam Fanninak, hogy nem fogunk tudni eljutni a szállásadónkhoz este 6-ra, nem vagyok vasember, aki képes 6 óra alatt 50kilóval 100 km távolságot lenyomni.

Ezért megbeszéltük, hogy akkor menjünk vonattal.  Áttekertünk a szomszéd településre, kb. 5 km és felszálltunk a vonatra, amivel Ulmig mentünk.

A jegyvásárlás megér egy misét annak, aki nem beszél semmilyen nyelvet és automatából szeretne jegyet venni. Érdekes, hogy csak a főpályaudvarokon van lehetőség pénztárból jegyet venni. Végül is, találtunk valakit, aki segített, de még Neki is elég bonyolult volt.

Na, mindegy… megjött a vonat felszálltunk. Nagy meglepi volt a kalauz, aki magyar volt. Természetesen Ő is lehidalt, hogy hova megyünk. Egy érdekesség…  a bringák miatt nem fértek el az utasok, erre a kalauz felállított 4 embert és átültette másik ülésre Őket, akik szó nélkül felálltak és minden morgás nélkül átültek „Itthon ment volna az anyázás, hogy mit képzelünk magunkról” és a helyükre betettük a bringákat.

Megérkeztünk Ulmba du. 2-re. Az állomáson megebédeltünk és elindultunk Ehingen irányába.

Elhagytuk Ulmot 4-5 km-re, egyszer csak valami fura kattogó hangot hallok és érzek a bringán. Megállva felfedezem, hogy eltört a felni (végül is 20000 km után belefért, de talán nem itt kellett volna). Vissza Ulmba, legalább 1 órán át tartott, míg találtam segítséggel szervizt, ahol természetesen nem volt felniük. Elküldtek egy másik helyre, ahol már volt 65€-ba került szereléssel együtt. Ekkor már 5 óra volt Ulmból Ehingen 33 km 6 órakor vártak minket, mondom Fanninak, hogy innen is menjünk vonattal, na de másfél órába került mire megtaláltuk az állomást. Nagy nehezen megvettük a jegyeket 13 €. A vonat indul a 6. vágányról 20:18-kor, ami 20:40-kor van ott. A peronon összefutottunk megint két magyarral, akiből az egyik már 6 éve él kint. Ők segítettek megkérdezni, hogy innen indul-e a vonat. A munkás bőszen bólogat, hogy innen indul. Ekkor már 20:10 van a vonat sehol, bent áll egy, de arra azt mondta, hogy nem az.  20:18-kor elmegy. Na, ekkor már tök ideg vagyok, mikor egy kalauz elmagyarázta, hogy 4 felé van osztva a 6-os vágány és a mi vonatunk a legelejéből indult. A következő vonat 21:18 a szállásadónknak sikerült írni, hogy lekéstük a vonatot és a következővel megyünk, azt mondta semmi baj.

Végre megérkeztünk este 11-re, mert menetközben kilazult az utánfutó tengelye és csak tolni tudtam. Hajnal 1-kor sikeresen lefeküdtünk.

2 napot töltöttünk ezen a szálláson.

 

17. nap     45 km

 

Reggel 10:30-kor elindultunk a szállásról olyan szembeszélben, hogy csak 45 km sikerült tekerni. Du. 4 körül megálltunk, mert eddig bírtuk.

A nap érdekessége, hogy a Duna olyan kicsi, mint egy megáradt patak egy távolugró át tudná ugrani és nem mélyebb 40-50 cm-nél.

A másik érdekesség ezen a napon léptük át az 1000-dik km-t.

 

18. nap     41.1 km

 

Ma nagyon lusták voltunk a felkeléssel, mert volt vagy 9 óra mire felkeltünk és fél 11 mire elindultunk. Ma nem volt olyan erős szembeszél viszont rengeteg emelkedő volt és piszkosul elfáradtunk. Emellett rengeteg szép helyen haladtunk keresztül.

Ma végre sikerült megfürdeni a patak Dunában, nagyon jól esett :) .

 

19. nap     10 km

 

 

Reggel sikerült végre időben elindulni. Indulás előtt összefutottunk egy magyar sráccal, aki Londonban dolgozik, de Zürichiből indult, Budapestre. Azért innen, mert nem volt elég szabadsága, hogy Londonból induljon. Ma megdöntöttük a negatív rekordunkat, csak 10 km tekertünk. Ennek oka, hogy olyan szép helyet találtunk, ahol meg kellett állnunk, sziesztázni. A többi a fényképeken.

 

20. nap     86.5 km

 

Elég későn indultunk el fél 11 körül, 3 óra alatt elértünk Tuttlingenbe. Elég húzós volt az út, emelkedő, emelkedő és emelkedő, de legalább nem volt szembeszél. Pihenő után, negyed 4 körül indultunk tovább, gondoltam ma végre elérünk szállásadónkhoz, de ez sem úgy alakult. Este 6 körül értünk be Donaueschingenbe , ahol nem találtuk a kutat, amibe a Duna folyik. Megkérdeztem valakit merre található, de félreértette és elvitt a Duna kerékpárút kezdetéig, na mondom ezt is ……….. :)

Ekkor már este 7 volt. Kerestünk kempinget, ami nincs csak lakókocsiknak. Mondom Fanninak, akkor induljunk Furtwangen irányába és odaérünk este 10-re a szállásadónkhoz, de 12 km után besokalltunk és egy buszmegállóban töltöttük az éjszakát.

Donaueschingen felé megint összefutottunk két magyarral. Egyikőjük megkérdezte, hogy nem voltam-e most hétvégén a Balatonon? mondom az kizárt, mivel 20 napja úton vagyunk. :)

 

21. nap     18.2 km

 

10 órakor ébredtünk a buszmegállóban hulla fáradtan, mert egész éjjel jártak az autók. Elindultunk fél 12 körül és folyamatos emelkedő mellett sem sikerült Furtwangenbe érnünk. Menet közben találtunk egy kempingjelzést és elindultunk arra felé, de a kemping 7 km-rel feljebb volt, így 700 m-ről 1000 m-re kellett feltekerni, ráadásul az eső is esett majdnem végig. A fáradtság ellenére gyönyörű látványban volt részünk.

Folyt. köv.

 

Július 25.

Július 24.

 

Elhagytuk Párizst, ha minden jól megy holnap Le Havre-ban leszünk. Mindketten jól vagyunk, leszámítva az én fogfájásomat, ami Párizs előtt rám jött. Fanni megint talált egy kismadarat, egy kisgalambot, amit magához vett és gondozza. Még nem tud repülni, de szerintem pár nap és sikerülni fog Neki.

Párizs

 

Július 19-én megérkeztünk Párizsba, ahol pár napot töltöttünk. Megnéztünk minden látnivalót, bejártuk a várost. Jobb híján egy kempingben szálltunk meg, ami nem volt valami olcsó.  Mivel pont abban az időben voltunk Párizsban, amikor a Tour de France befutója, így azt is megnéztük. Érdekes volt így testközelből látni őket.

Sziasztok!

 

Köszönjük a türelmet!

Ma sikerült internet kapcsolathoz jutni, így végre az első két hét beszámolója és fényképei felkerülhettek.

 

Képek a Fényképek-ben! 

 

 

1 nap    60 km

Reggel fél 6-kor felkeltem, fél 7-kor elvittem kissrácot a bölcsibe elköszöntem tőle, mondtam neki, hogy nem fogunk hosszú ideig találkozni, nem értett meg belőle sok mindent :)

Amúgy 1 nappal később indultunk súlyprobléma miatt. Megkértük egy kedves barátunkat, Danit, hogy segítsen könnyebbé tenni a cuccomat, Fanninak nem volt olyan nehéz, szóval az utánfutó 32 kiló volt Dani után 22 kiló lett. A biciklin lévő kaja kb.25 kiló volt, utána 18 lett.

Másnap 21-én elindultunk a Keletibe, 8:38-kor indult a vonat Hegyeshalomba. Elkísért minket párom és a kisebbik lányom Kitti is. Fél 12-re ért le a vonat. 13 órakor indultak vissza. Kb. kettőre értünk a határhoz ahol fényképet készítettünk a táblánál, ja dög meleg volt egész nap.

Letáborozásunk előtt 2-3 órával megálltunk venni valami rágnivalót. A boltból kifelé jövet rögtön érdeklődőbe botlottam, érdekes csevegés volt, de lepadlózott, hogy milyen túrát csinálunk.

Azt tudni kell, hogy nem tudok angolul csak minimálisan.

Még otthon lassított mellettünk egy autós aki minden jót kívánt az utunkhoz, jól esett. A PK bringa boltból Gyuri is felhívott és Ő is jó utat kívánt.

Tovább haladva nem történt semmi érdekes. Az esti szállásunk egy erdőben volt, éjjel egy kis viharra ébredtünk, közben ki kellett mennem elvégezni kis dolgomat, menet közben majdnem bement mási is, mert legalább 6 pár szem meredt rám a sötétben.

Elég vacakul aludtunk.

 

 

2. nap     62 Km

 

Ezen a napon fél 9 körül keltünk, 10 óra felé sikerült elindulni.

A tegnapi 35 fokból ma 25 lett, egy kis esővel és kevés napsütéssel és erős szembe széllel.

10-12 km/h-val tudtunk haladni. Na szóval 40 km-re voltunk Bécstől, amit 7 óra alatt sikerült megtenni, normál körülmények között 3 óra.

Már vártam, hogy Bécsbe érjünk, mert még soha nem voltam ott, de többre számítottam, mert olyan mint Budapest annyi különbséggel, hogy tisztább a levegő a város és tisztességesebbek a sofőrök, akik nem centizgetnek és nem dudálnak orrba-szájba, ha rossz helyen közlekedsz.

Érdemleges dolog csak annyi történt, hogy Fanni elhagyta az esőkabátját és esőgatyáját (ami később meglett), mert nem rögzítette megfelelően a pók alá.

DANI ! finom volt a cseresznye a fáról :)

Tudni kell, hogy több kilométeren keresztül cseresznyefák voltak az út mentén, az egyiknél megálltunk és Fannit a fejem tetejére ültettem, hogy jobban elérje a cseresznyét.

Az autókból biztos jót röhögtek rajtunk, ahogy kinéztünk.

Bécsből igyekeztem gyorsan kiérni, mert besokalltam a városon.

Az esti szállásunk egy magánterületen volt mindkét oldalon a Dunával, és két nap után végre sikerült megfürdeni. Baromi jó volt.

Este 10-kor alvás 2-kor ébresztő, mert olyan szélvihar volt, hogy a sátrat emelgette.

 

 

3. nap     kb. 65-70 km között, elfelejtettem felírni.

 

4. nap     75,4 km

 

Ezekről a napokról nem tudok sok mindent írni mert a lustaságnak köszönhetően majd megírom holnap, majd este, majd reggel és addig tolódott míg elfelejtettem.

Egy jelentősebb eseményre emlékszem Árpi barátunknak a kérését figyelembe véve, elmentünk egy kerékpáros múzeumba, ahol tök véletlenül összefutottunk egy magyarral aki már régóta Londonban él, és onnan tekert Debrecenbe.

Ennyire emlékszem. A többi a képekből és videóból kiderül.

 

 

5. nap     35 km

 

Ma nem sokat tekertünk, mert Linzben volt szállásunk Mathiasnál. Kényelmesen felkeltünk, 10 óra körül elindultunk, természetesen megint szembeszélben, az elmúlt 5 napból eddig 1 nap volt szélmentes.

A megadott címig történt egy érdekes dolog, egy kicsit lecsesztek, hogy miért a járdán bringázunk mikor ott az úttest.

Tudni kell, hogy felújítják és elterelték a forgalmat, én meg automatikusan mentem a járdára, ahol egy öregasszony rám szólt.

A másik érdekesség, hogy miért vannak a centrumok 18-20 %-os emelkedők tetején, feltolni sem lehet a biciklit, nemhogy feltekerni. Itt is kaptam segítséget egy idős hölgy jött segíteni feltolni a bringát.

A miközben várakoztunk, felkerestük azt a helyet ahol a Duna és az Inn folyó találkozik, igazából itt töltöttük az egész napot.

 

 

 

6. nap     77,8 km

 

 

Reggel 8-kor kimásztunk az ágyból 10 óra körül sikerült elindulni. Mathias nem tudott elköszönni, mert ezek szerint sokáig dolgozott az éjjel, tudni kell róla, ő egy fotóriporter (olyan mint otthon Vargosz aki esetleg ismeri).

Nagyon jól éreztük magunkat, főleg Fanni mivel a családnak van egy Puli kutyája. Ez a kedvenc kutya fajtájuk. A kutyust Mackónak hívják és Fanni úgy nyúzta hogy csak na.

Szóval anyukája és a kutyus köszöntek el tőlünk, a kutyus is tényleg elköszönt, mert sírt Fanni után.

Első megálló a Spar volt ahol reggeliztem aztán elindultunk Passau irányába.

Ma végre nem volt meleg és szembeszél viszont sokkal több emelkedő. Gyönyörű tájakon kerékpároztunk, az estét egy kis panzióban töltöttük. Ha arra jártok, akkor nyugodtan szálljatok meg nincsenek elszállva maguktól, családias légkör nyugodt helyen az ablakból látható a Duna.

http://members.aon.at/hausdonaublick

Jól esett megint megfürdeni és ágyban aludni.

                    

 

7. nap     39,7 km

 

8. nap     58 km

 

9. nap     67,8 km

 

Sajnos megint a lustaságnak köszönhetően elfelejtődött a napi szakaszok írása. Vannak képek, majd azok beszélnek helyettünk.

 

10. nap     52 km

 

Ezt az estét egy híd alatt töltöttük. Este 6-ra értünk oda beálltunk a híd alá és rögtön leszakadt az ég.

Berendezkedtünk, elég nehéz volt a bringákat felvinni a híd alá mivel egy lépcsőn kellett felcipelni.

Kb. 2 óra körül Regensburg bringa útján találtunk egy madárfiókát. Sajnos nem találtuk a fészket amiből kiesett, így magunkhoz vettük, gondoltuk felneveljük. Napközben is kapott enni mivel találtunk gilisztát, amit feldaraboltunk neki és csipesszel tettük a szájába, este lepakolás után is megetettük, de sajnos szerencsétlen elpusztult 22 óra körül. Pedig vigyáztunk rá amennyire csak tudtunk.

Napközben nem történt semmi érdekes. Puszta, kukoricások, búza földek napok óta szokásos területek.

 

 

 

11-12. nap     35,7 km

 

 

Ma csak nagyon keveset tekertünk, mert elfáradtunk. Másfél hete nem pihentünk és egy kicsit kiégtünk. Fannival megbeszéltük, hogy a mai és holnapi napot pihenéssel töltjük.

Reggel 6:40-kor ébresztettek a munkások és igencsak ferde szemmell néztek ránk, hogy hol alszunk, ugyanis nem teljesen híd alatt aludtunk hanem egy vízerőmű mellett és jöttek a karbantartók dolgozni.

8:15-kor indultunk és 15:15-re értünk a kempingbe 7 óra alatt sikerült megtenni a távot, kicsit se voltunk fáradtak. Ide érve rögtön kimostam a ruhákat, vacsiztunk végre sikerült tojást enni, baromi jól esett.

Másnap rendbe tettem a bringákat láncápolás, kormánycsapágy állítás, és egész nap hájpázás Árpi szavaival élve.

 

 

13. nap     73,2 km

 

Reggel mikor elindultunk a kapuban láttunk egy gólyát, tök cuki volt.

Ingolstadt környékén összefutottunk 4 magyarral, kicsit diskuráltunk, és mint mindenki Ők is kiakadtak, hogy merre és hogyan tartunk.

Továbbhaladva, megéhezve és elfáradva megálltunk egy vár jellegű kastélynál nagyon jól nézett ki.

Elkészítettem első zsömlémet, erre megjelent egy kedves magyar házaspár, akik a Duna forrásától tekertek hazafelé. Szóba elegyedtünk ki merre hová tart, természetesen a feleség teljesen kiakadt, hogy Fanni még csak 11 éves és milyen vállalkozásba kezdett. Sajnos a nevüket nem tudtam megjegyezni, mivel rossz a névmemóriám. Tovább beszélgetve szóba kerültek az anyagi kérdések, ki mennyiből csinálja a túrát. Megmutattam Nekik Dani által adott vanília rudat a feleség rögtön vett is 2 db-ot és ezért kaptunk tőlük 50 eurót amivel támogatták további utunkat.

Innem is köszönjük nekik ezt a kedvességet.

Az éjszakát egy buszmegálló háta mögött töltöttük.

 

 

14. nap     57,1 km

 

Ma 9-10 között indultunk el, nem tudom mi bajom lett de rám jött aminek nem kellett volna. Nem volt vészes, de meg kellett állnunk 3-szor benzinkutaknál.

Szegény Fanninak elfogyott a puffasztott rizse és azt hajkurásztuk. Sikerült Neki venni legalább 3-4 napra, a bio boltban. Itt kapott ajándékba a boltostól egy német színekben pompázó arcfestéket, amivel rögtön kipingáltuk az arcát, tök csini lett a kiscsaj.

Menet közben megint összefutottunk egy magyar csoporttal.

Az estét egy kempingben töltöttük.

 

Képek a Fényképek-ben! 

 

FOLYT. KÖV.

 

 _____

 

Sajnos internet kapcsolat hiányában eddig még nem tudtunk feltölteni beszámolókat, de rendületlenül írjuk :) Amint használható kapcsolatunk lesz, feltöltjük a fényképekkel együtt. Addig türelmeteket kérjük és aki teheti a Facebook-on kövessen, ott olvashatók bejegyzések.

Gyönyörű tájakon haladunk, rengeteg a látnivaló. Fanni, már eddigi utunk során is annyi élménnyel gazdagodott, hogy nem győzi feldolgozni.  Minden nap írja a beszámolóját, amit reméljük hamarosan Ti is olvashattok.

7 Responses to “Útinapló”

  • dzsozi:

    Sziasztok.

    örülök, hogy jól haladtok, sok élményt és sikeres célbaérést kívánok nektek.
    üdv
    Dzsozi

  • Üdvözöllek benneteket,sok sikert a kitüzött célotokhoz..lányom ma ujságolta ,hogy elfogadtátok a meghivását Londonba..remélem jol fogjátok magatok nála érezni.Hajrá !!!!!!!!!!!!

  • fond l'équipe:

    Fanni, gratulálok!

    Nem szokványos nyári vakációs programot találtatok ki édesapáddal, holnap én is kiviszem a csemetéimet biciklizni :-)

    További jó utat!
    fond l’équipe (de másik csapaté :-) )

  • Kriszti:

    Szia Dzsozi!

    Köszönjük szépen!
    Reméljük, Ti jól vagytok!?

    Üdv. Gyula, Fanni

  • Kriszti:

    Szia!

    Köszönjük szépen! :)

    Üdv. Fanni, Gyula

  • Kedves Gyula és Fannika!
    Nagy élvezettel olvastam beszámolótokat; sok ismerős helyet találtam, mert én is többször jártam ezeket az utakat kerékpárral.
    Gratulálok nektek ehhez az óriási teljesítményhez! Jó egészséget és minden jót kívánok!
    https://www.facebook.com/photo.php?fbid=286669861346586&set=a.173712702642303.46625.100000107231486&type=3&theater

  • Péter:

    Kedves Fannika és Gyula!
    November 9.-én 17, vagy 18 órakor lenne az estjük (remélem a péntek délutáni időpont jó lesz Önöknek!), csak a vetítéses élménybeszámoló pontos szegedi közintézményi helyét nem tudom még. Kérem hogy néhány Önök által a legjobbnak tartott, a témához illő lehetőleg kerékpáros fotót -amelyeken mindketten rajta vannak- küldjenek már nekem az Önök által javasolt nem túl hosszú frappáns cím-javaslattal. Ha van egy fényképes meghívó-sémájuk, azt is örömmel venném ha átküldené. Gondolom a vetítendő fényképek már készen vannak egy cd-lemezen vagy hordozható adathordozón. Film van-e? Várom mielőbb a kért anyagot, hogy beszerkeszthessük a nyomtatott meghívóba.
    Addig is kérem nézzenek bele a Szegedi Közéleti Kávéház honlapjába, a műsortervbe, hogy láthassák hogy milyen lesz a meghívó szövege. (Képek csak a nyomtatott meghívófüzetben lesznek!)

    http://www.civilcafe.inf.hu/

    Nagyon sürgős az ügy a nyomdai zárás nagyon közeleg! Köszönöm a segítséget előre is!
    Üdvözlettel: Péter.

Leave a Reply

You must be logged in to post a comment.

Indulásig hátralévő idő:
Loading...
december 2019
H K S C P S V
« nov    
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031  
Kövess a Facebookon is!